2010. december 24., péntek

Karácsonyi Extra rész novellácska





 ( A poszter Nenay falán, és a pólón is ez a kép van)

Nenay Wolf hatalmas Guns N Roses rajongó volt, ahhoz képest, hogy még csak öt éves volt, igazán tündéri próbálkozásokat tett rá, hogy hasonlítson Axl Rosehoz.

Karácsonyeste azonban nem bírt aludni, alig várta már, hogy megleshesse az ajándékait, amit a Jézuska hozott neki. Akkor még nem értett olyan nagy szavakhoz, hogy önfeláldozás, meg jobb adni, mint kapni. A kis Nenay azért igyekezett jó lenni, hogy fent a Mennyországban az angyalkák lássak, hogy igazán rendes kislány. Még a szobáját is kitakarította. Ami igen komoly erőfeszítés volt a részéről. Szobájában egymás hegyén és hátán álltak a plüss játékok, a polcokon negyed ujjnyira állt vastagon a por és a cd-k szanaszét álltak a tartójukban, egyszóval kisebb fajta káosz uralkodott a szobájában. Halványrózsaszín hálóing volt rajta, amire fekete alkoholosfilccel halálfejeket rajzoltatott bátyjaival.

Erre a karácsonyra azt kérte, hogy kaphasson valami Guns N Rosesos ajándékot. A sötétben kimászott, finom, meleg ágyikójából, és a hóna alatt a nemrégiben kapott kiskutyájával Mr. Morocossal elindult, hogy meglesse, kapott –e már valamit. Még a farkasos mamuszába is óvatosan lépett, nehogy a szülei felébredjenek a zajra, odatipegett az ajtóhoz, és kinyújtotta vékony kis karját, és lenyomta a kilincset, ami halkan kattant egyet. A kislány hirtelen összerándult, és várt pár percig, hogy meghallja-e a szülei ébredezését… Hosszú, szökésbarna haja előre hullott és betakarta meztelen kis karját. De semmi hang sem utalt arra, hogy valaki felébredt. Nenay ilyenkor nagyon bánta, hogy apukája, a többi apukákhoz hasonlóan nem horkol, akkor legalább megnyugtathatná hevesen dobogó szívét, hogy minden rendben van, nem buktatják le a kis magánakcióját, úgy, mint tavaly és az előtt.

Kidugta kis fejét az ajtórésen és körbe nézett, először jobbra, majd balra, pont úgy, mint a régi James Boond filmeken Sean Conery akibe, a kislány nagyon szerelmes volt, de ezt a titkot csak Edmundnak merte elmondani, és megeskette, hogy soha, senkinek nem mondja el. Különben biztos, hogy ráküldi Ozzy Ozbornt, és ő majd jól leharapja a fejét, ahogy anno annak a szegény denevérnek. Nenay el is fintorodott a gondolatra, és megfogalmazódott benne, hogy lehet, hogy Ozzy bácsinak valami kórház elzárt osztályán lenne a helye… Annak ellenére, hogy imádta az Iron Man című számát.

Igazából e téma tekintetében nem volt biztos teljesen az érzéseiben, nem tudta, hogy Axl Roset vagy magát Sean Coneryt szereti-e jobban, de egyelőre azzal nyugtatta magát, hogy Mr. Morcosnál úgysem szerethet jobban senkit, így el is felejtette az oly fontos érzelmi kérdést.

Végig lopakodott a folyosón, egy percre azonban megtorpant a bátyja Lou ajtajánál, Lou általában mindig minden vicces dologban benne volt, és mondjuk mellette, nem is lenne olyan ijesztő ez a nagy sötétség. A kislányban még élénken élt, amikor a ronda és buta Klán tagok megtámadták őket.

De végül nem kopogott be, mert hátha Lou is alszik, és nem akar majd felkelni. A többi ovis társa sokat panaszkodott amiatt, hogy idősebb testvéreik sose akarnak kikelni reggel 7- kor az ágyból, pedig olyankor lehet a legjobbat fogócskázni kint a kertben…

Nenay a maga részéről ehhez a témához sem tudott hozzá szólni, az ő bátyjai mindig ráértek vele foglalkozni… SŐT! Mindig csak Vele foglalkoztak.

De hátha Lou is elérte azt a korszakot, amikor nem akar már a húgával kémesdit játszani éjjel 11 kor.

A kislány álmosan megdörzsölte a szemét, és egy kicsivel gyorsabban szedte apró lábait a lépcső irányába. Kis kezét a ruhájába törölte annyira izzadt már a sok izgalomtól, hogy szinte csúszkált benne Mr. Morcos. És ekkor felpillantott és meglátta a hatalmas karácsonyfa csúcsdíszét, ami kékben és aranyban pompázott. Nenay majdnem felsikkantott, kis kezébe harapott, és apró lábaival még gyorsított a léptein, már elérte a lépcső tetejét, mikor kinyílt szülei szobájának ajtaja, és apukája mély hangja szólalt meg.
- Arya!- a kislány morcosan megfordult, az idei akció is lefújva… Ezek szerint még sem lenne túl jó felesége James Boondnak, akkor mégis csak Axl Rose az igazi, fogalmazódott meg benne a gondolat, mikor elméjében felgyulladt a villanykörte, és tudta, hogy most végre megtudhatja kapott-e ajándékot.
- Édesapa nagyon kell pisilni! – a kihagyhatatlan helyzet, a fürdő lent van a nappali mögött… El kell menni a karácsonyfa mellett…

Apukája meghökkent, és beletúrt a hajába, Nenay szinte hallotta a fülében a győzelmi dalt, amit Lou szokott énekelni, ha elagyabugyálta Billt.
Én vagyok a legjobb a legeslegjobb. A csúcs az ász, mert mindig Lou a király. Azaz Nenay.

-         Hát jól van – nézett a kislányára – pisilj a MI fürdőnkben – mondta az apukája és szélesre tárta a hálószoba ajtaját. A kislány pufogva bevonult a fürdőbe anyukája csendben aludt, de amint felkattintotta a fürdőszoba villanyát Ő is kinyitotta a szemét.
-         Kicsim légy szíves hajtsd le majd az ülőkét – motyogta anyukája.
-         Tudom anya, nem vagyok már bölcsis – és ezzel a lendülettel be is csukta maga után az ajtót és mérgesen meredt a tükörbe… - Mindig megfeledkezem róla, hogy apuéknak is van fürdőjük.

De nem volt mit tenni, miután végzett a fürdőben kisétált onnan és apukája figyelő tekintetével hátában besétált a szobájába, és dühében felkapta a magnóját és az ágyhoz cipelte, letette rá, és bedugta egyik közeli konnektorba a vezetéket, majd bedugta a fülhallgatót, és kiválasztott egy válogatás cd-t és betette azt a magnóba, fejér tetette a fülhallgatót, és csendben dúdolgatta a  You Shook Me All Night Long – című számot. Nagyon dühös volt, hogy megint elfeledkezett egy apróságról. Sőt gyanította azt is, hogy apukája ma egész éjjel őrködni fog…

Egy ideig a hátán heverészett és nézte az a plafonra ragasztott Axel Rose posztert, majd a mellette lévő Oroszlán Király óriás plakátját. De nem volt túl kényelmes, így hasra fordult, és játszani kezdett a Mr. Morcossal. A kutya alakja egyre inkább elmosódott, és a lány egyre laposabbakat pislogott.  Míg végül a fülében a Lets Get Rocked szólt addig ő elszenderedett.

Igen különös álma volt, egy magas, bronz hajú fiú állt előtte mosolyogva. Felnézett rá, és érezte, hogy arcába vér tódul. A fiú nagyon jóképű volt, a szeme karamell színű és a mosolya olyan volt, amitől  Nenay szíve azonnal gyorsabban kezdett el verni. A lányban csak egy dologban volt biztos, hogy a fiút Axlnek hívják, vagy Rosenak. Öltönyben állt előtte, Nenay ránézett a halálfejes hálóingére, és még inkább zavarban volt.

A fiú kinyújtotta felé a karját, bátortalanul elfogadta a kezét, apró kis kacsója eltűnt a fiú hatalmas markában, de ő nem bánta azonban Nenay furcsának találta, hogy mennyire illik a keze a fiú kezébe, valahogy jobban, illett ide, mint Edmund vagy Bill mellé. Lou kezét sose fogta meg, mert Lou szerint és nem mellékesen a lány is úgy gondolta, hogy ez nagyon lányos.

Nenay melegnek, és erősnek érezte a fiú kezét, és bizsergetően jónak. A fiú nem szólt hozzá egy szót sem, de ez nem is hiányzott a kislánynak, nem kellett szólnia, az, hogy ott volt vele, többet mondott minden szónál. Lesietett a fiú oldalán, hosszú lépcsőn, és megpillantotta a csodaszép karácsonyfát, alatta telis teli minden ajándékokkal, és mindenféle földi jóval.

A kislány felsikított és elengedte a csodaszép fiú kezét és a fához szaladt és az ajándékok kezdett kotorászni, aztán csak azt vette észre, hogy a fiú mögé térdel, és oda tette a lány mellé Mr. Morcost.

A kislány hátra fordult és szélesen rámosolygott a fiúra, akivel annyira nem is volt lányos dolog kézen fogva sétálni.

-         Apa nem tudja meg, hogy lejöttünk? – vonta fel apró szemöldökét és fel lesett a fiú válla a fölött az emeletre. A fiú megrázta a fejét és elnevette magát, Nenay megkönnyebbült, de aztán visszafordult.
-         Amúgy nem szabad beszélnem idegenekkel.
-         Nem vagyok idegen – somolygott a fiú, és megfogta a lány kezét, és felhúzta maga mellé, és megfordult.

Egy hatalmas egész alakos tükör volt ott. Nenay belenézett és egyszerűen eltátotta a száját. A fiú mellett egy gyönyörű, magas lány állt, hosszú sötétszőkés barnás haja lágyan simult a hátára, a szeme pont olyan volt, mint az övé, macskaszerű, és neki is volt egy Mr. Morcoshoz hasonló kutyája. Nenaynak beletelt egy percbe, mire rájött, hogy magát látja a fiú mellett.



-         Jó reggelt hercegnőm! – nevetett rá reggel Bill, és a lány karjai alá nyúlva felemelte őt – Jól aludtál?
Nenay elpirult, pedig nem is emlékezett az álmára.
-         Nah megnézzük, mit kaptál? – kukucskált be az ajtón Edmund.
-         Igen – visított Nenay, Bill már indult is volna vele, mikor Nenay kapálózni kezdett.
-         Mr. Morcost is – nyújtotta felé apró kis karját.

Lou bekukucskált az ajtón és hangosan így szólt: Oh Bill, hát még ezt sem tudod? Mr. Morcos az első, amit kezedbe kell venned húgocskánk után… De ezt minden rendes bátyus tudja.

-         Lou! – mordult rá Bill. Mire Ed megcsóválta a fejét.
-         Karácsony, ajándékok… Rémlik valami? – kopogtatta meg a kislány Bill fejét, mire az egyből ellágyult.
-         Persze picikém, nah menjük – egy szempillantás alatt máris, a csodásan feldíszített nappaliban álltak. A karácsonyfa kékben és aranyba volt öltöztetve, ajándék kupa a fa alatt, és mindenütt mosoly, fény és béke.

Nenay meg sem várta szülei nagy beszédét máris vadul tépni kezdte a csomagoló pappírt. Először egy fekte télikabát bújt elő, mire Nenay elszomorodott, pedig igazán trendi kis kabát volt.
-         Nézd meg a hátát – mondta az anyukája. A kislány szeme felcsillant, és mepördítette a kezében és látta a hátulján a felíratott: Guns N Roses. Felsikított örömében, és egyből elájult a szépségtől, hogy van ilyen kabátja, majd egy gumilabda került ki, amin a Guns N Roses embléma volt. Majd egy Axl Rose-os póló, ezt követően egy csomó plüss játék került, a legviccesebb az a Maci volt, amit Loutól kapott, aminek olyan kalapja volt, mint Slashnak és a szájából lógott a cigi.

Testvéreitől Guns N Roses feliratú nyakláncot kapott, és több tucat puzzlet. Meg persze akadtak nem Guns N Rosesos ajándékok is, de a kislánynak mégis az volt a legszebb, hogy ott voltak vele a tesói és a szülei, és hogy Mr. Morcosnak végre lett egy barátja is Slash maci.

7 megjegyzés:

  1. szia ez olyan édi gratulálok
    boldog karácsonyt kívánok
    puszy

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Örülök, hogy tetszett. Neked is boldog karácsonyt. puszi

    VálaszTörlés
  3. Hát igen, Nenay már kiskorában is vad kislány volt. De az a fiú a bronz hajú...milyen különös. *.* angyal (L) Csak nem Wrath volt valamilyen szinten?

    Boldog Karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánok!! :)

    VálaszTörlés
  4. Szia.
    Igen... Nenay nem volt átlagos kislány. De pont ő volt, valóban. Viszont kívánom.

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  6. Jajj, olyan jó volt! Miközben olvastam izgatottabb voltam, mint mikor az ajándékaimat bontottam ki! Nagyon jól beleszőtted a "titokzatos idegent"! Remek volt! Idén ez volt az egyik kedvenc ajándékom, azt hiszem köszönöm mindannyiónk nevében! Jó szünetet mindenkinek aki erre téved, mert az biztos, hogy nem bánja meg!
    Hola!

    VálaszTörlés
  7. Szia!

    Nekem pedig a ti véleményeitek voltak a kedvenc ajándékaim. Köszönöm, hogy vagytok nekem, és hogy mindig és mindig írtok és írtok nekem. Nagyon - nagyon szeretlek titeket!

    VálaszTörlés

Népszerű bejegyzések